Szegedi Kálmán atya, a Debreceni Jézus Szíve templom plébánosa, ebben az évben

Ft. Csordás Gábor atyát hívta meg a lelkigyakorlat megtartására. A kétnaposra tervezett elmélkedés, lehetőséget nyújtott a résztvevőknek, nemcsak a szentmisén való részvételre, hanem a szentgyónás és szentáldozás elvégzésére is.

Csordás Gábor atya neve ismerősen cseng számunkra, ő volt Bosák Nándor püspök atyánk titkára. Most Gábor atya Budapesten szolgál, a Központi Szemináriumnál a kispapok elöljárója, mint prefektus.

A pénteki és szombati tanítás, az adventi időszakba illő témát választott. Várakozás- Advent és az elvárás /Exspectatione szavakként használt fogalmak témakörét érintette. Mint ahogyan a két szó jelentése is nagyon eltér egymástól, a mögöttük lévő tartalom is teljesen más…

Kiemelte beszédében, hogy Istentől alázattal kérünk és nem elvárunk. A tiszta szívvel felé /Isten/ közeledő ember meglátja és érzi jelenlétét. Régi időben a zsidó nép megtapasztalhatta az Ő jelenlétét, mégsem ismerték fel. A farizeusok elvárták, kéréseik teljesítését, nem várakoztak az Isteni kegyelemre. Nagyfokú alázat kell az ember - Isten kötelék kialakulására. Ő megérint és megért minket, de nem mindig a Mi akaratunk teljesül. Nem irtózik Jézus senkitől, a perifériára szorult ember segítségére van. A leprásokat is megérintette, nem irtózott tőlük.

Manapság nincsenek leprások, nem kell attól tartanunk, hogy valaki megfertőz minket. Mégis, emberi kapcsolataink, mintha leprával fertőződtek volna meg. A kivagyiság, egoizmus, a saját magunk törvénye alapján való megítélés csapdájában élünk. Le kell vetkőzni előítéleteinket, meg kell próbálni embertársainkat elfogadni a maguk valójában. Isten mindent ajándékként ad! A felismerés kegyelmét is.

A szombati elmélkedésben Gábor atya kiemelte, hogy várakozni tudni kell és nem mindent elvárni. Megmérgezheti ez az Istennel való kapcsolatunkat is. Legfőbb veszélye a türelmetlenség, hangsúlyozta ki az előadó. Isten az Örökkévalóságban él, ott nincs időkorlát.

Az ünnep, Karácsony, vagy bármely más, nem a várakozásról szól, hívta fel a figyelmet a prefektus. Elvilágiasodott, üzleti szellemiség uralja világunkat. Teljesítmény orientált, ajándékhalmazok össze gyűjtése. Ez pedig az üres várakozást vonja maga után. Cél nélkülit.

Utalt Gábor atya Pál apostol mindenki által ismert mondatára, „Aki nem dolgozik, ne is egyék”

 Abban az időben várták már a világvégét. Azt gondolták enni, inni kell, a munka nem számít. Céltalanul, élősködve tengették üres napjaikat.

Nekünk keresztény embereknek, tevőlegesen kell megélnünk mindennapjainkat. Az adventi koszorún lévő, harmadik héten meggyújtott gyertya, rózsaszín színű. Az öröm gyertyája! Azt az örömöt fejezi ki, hogy mi keresztények Krisztus országához tartozunk, s ezt örömmel éljük meg.

A szombati lelki elmélkedést egy szép imával fejezte be Gábor atya: „ Aki éhes, utánad vágyik, mindenki utána kiállt”

A szentmise keretén belül elhangzott tanítások, mindannyiunknak   lelki segítséget nyújthat az elkövetkezendő pár nap elcsendesüléséhez. Elmélyíteni és megfontolni Gábor atya beszédében hallottakat.

Nagyon tartalmas két estét tölthettünk együtt. Folyamatos gyónás, szentáldozás szépítette meg az Adventre várakozó testvérek együtt eltöltött idejét.

Isten fizesse meg Gábor atya szolgálatát.

2019. Karácsony hava 16

lelkigyakorlat

lelkigyakorlat2

lelkigyakorlat3